Csukahorgászat a Duna Deltában - 2018 Szeptember

Képzeld el: csak úgy szépen, egyenletesen vezeted a csalidat, csendesen szemerkél az eső, egy vízinövény szigethez ér a csalid, végighúzod rajta, újra vizet ér, elkezd úszni - szemmel mindig követed, hogy merre jár - ekkor periférikusan érzékeled, hogy egy torpedó kb 3 méterről eszméletlen sebességgel tart a csalid felé. Nem gyorsítasz, nem lassítasz, csak drukkolsz adrenalin-tűzben égve, hogy elérje mielőtt újabb vízinövényhez ér a csali és akkor felrobban a víz, csak úgy fröcsköl szerteszét, bevágsz és érzed, hogy akadt és, hogy bizony végre ez egy nagy csuka...

Szombaton délelőtt ragyogó napsütés, meleg, még a szél se rebbent - csodálatos idő. Csak nem pergetni. A délelőtt azzal telt, hogy kerestük a halat... több tavat, csatornát végigkutattunk, előbb tiszta vizet keresve, majd benne a halakat, de délig két sügért sikerült fogni és volt Józsinak egy csuka kapása. Ennyi. Ez így szokott lenni, néha még két nap is rámehet a lokalizációra, hiába a rengeteg víz, tó, csatorna, a csukákat megtalálni soha nem volt egyszerű feladat a Deltában. Előzetes információnk nem volt, hogy merre keressük őket, ez néha ugyan segít, de soha nem szeretünk ott horgászni ahol a nagy tömeg. A Delta varázsa az, ha csend és nyugalom van és minél kevesebb csónak a láthatáron. Kora délután aztán találtunk egy öblöt tiszta vízzel, sok növénnyel. A víz aránylag sekély volt, de ott voltak a csukák és elkezdtük fogni őket. A Józsi fire tiger jerk wobblereit szerették a csukák, egyre másra fogta őket.

Image 95

Én inkább gumihalakkal, lapátfarkúakkal (paddletail), és tvister-farkúakkal (curly tail), hibrid csalikkal kísérleteztem különféle szereléken, de kevesebb kapásom volt, végül akkor, s ott a Kuusamo Hauki kanala hozta meg az áttörést és kezdtem fogni én is a szebb csukákat. Elég sok csukát adott ez a sekély öböl, de többnyire kicsiket, a legnagyobb jó, ha elérte a 2 kilót. A meleg déli órákban ez is több volt mint amit remélhettünk. Ragyogó napsütés, szél se rebben, a csónak mint egy tükör közepére helyezett műtárgy mozdulatlanul lebeg a tó vizén - "civileknek" csodaszép, pergető horgásznak rémálom. Izzadsz, szenvedsz, reménykedve kémleled a láthatárt, szellőért imádkozol... Aztán fodrozni kezdi a szél a víz felszínét - új remény serken.

Négy után aztán kimentünk az öbölből, vissza a nagy tóra és a szél alatti oldalon a part közeli, vízinövényekkel benőtt részt kezdtük vallatni. Drifteltünk a kellemes szellőben, néha leszúrtuk a "ghiondert" (csáklya - horgony helyett szokás leszúrni az iszapba - ehhez van kötve a csónak) pontosan egy dobásnyi távolságra a parttól. Szépen, ütemesen jöttek a csukák, Józsi jerkelt, én gumihalakkal próbálkoztam. Jött is egy pár szép csuka, több kisebb, mint mentek vissza a lehető leghamarabb.

Image 83

Jött egy pár csónak még, ránk álltak amikor látták, hogy fogunk, erre mi továbbálltunk. Látod: a tó közepén, ott ahol könnyű dobálni, mert nem akad meg a horog a növényekben - driftelnek a gyenge szélbe és kanalakkal dobálnak. Meg-meg csillan a támolygó kanál a szélben, tudod, ahogy Péter barátunk fogalmazna, hogy nem igazi konkurencia, viszont rád állnak, hangosak és jól megijesztgetik a halakat, meg elcseszik a pályát. Elmentünk máshová. Már tudtuk hol keressük a csukákat: a nehezebben meghorgászható növényekkel felnőtt részeken. A csukának egyébképpen is mindig kell valami struktúra, növény, csutak, bármi ahova elrejtőzhet. Volt egy pár része a tónak amit nagyon felnőtt a növényzet. Közötte szobányi-, asztalnyi tiszta lyukak, gödrök. Ez volt a jó pálya. A víz még meleg, rengeteg a táplálékhal, estére világos volt, hogy itt és most a jerk csalik meg a lapátfarkú nagy gumihalak lesznek a nyerők. Volt ez fordítva is, amikor rá se hederítettek a lapátfarkúakra, meg a jerk csalikra is csak ímmel-ámmal válaszoltak, viszont a nagy, curly tail csalikra rámozdultak a nagyobb csukák.

Vasárnap reggel ott voltunk ahol kellett: enyhe szél, felhős ég, 10 után az eső is eleredt - gyönyörűség! "Civileknek" szomorú, őszies vasárnap, pergető horgászoknak mennyország: a lehető legjobb idő. Jöttek is a csukák annak rendje, módja szerint, sokat is fogtunk, meg szépeket. A legnehezebb részek voltak a legjobbak. Józsi ahol nem tudott jerkelni (nagymestere ő ennek, de vannak helyek ahol egyszerűen lehetetlen), ott Hidehook-al dobált. Kitartott a fire tiger szín mellett és igaza volt, rengeteg kapása volt, sokat fogott.

Image 15

Én megmaradtam a kedvenceimnél, a nagy gumihalaknál. Néha adtam még egy esélyt a curly tail csaliknak is 10-15 dobás erejéig, de világos volt a paddletail a nyerő. Különböző szerelékeken kínáltam fel őket, sima egy-, vagy két db. hármashoroggal szerelt stingeren, stinger+screw-in-head ott, ahol mélyebb volt a víz, a sűrűn benőtt részeken meg offset horgos szereléken. Sok színnel próbálkoztam, a Motoroil meg a Motopike a nagy kedvenceim. Ha csak három csalit vihetnék egy horgásztúrára az egyik biztosan egy Flatnose Shad Motopike, és/vagy egy McRubber 21 cm motoroil színben lenne, de itt és most kevés kapás volt rájuk. A tavaly ősszel ugyancsak a Deltában, igaz, hogy októberben, a Flatnose Shad Transparent Trout színben volt a nyerő, volt úgy, hogy egy nap három 80+ cm csukát fogtam vele, a legnagyobb 85 cm volt. Sokat horgásztam ezzel a csalival, velem volt a tavaszi Finn-, és Svédországi horgásztúránkon is, bizony már nagyon szét volt marcangolva, rengeteg csukát fogtam vele. Most adtam neki még egy esélyt, 10/0 offset horgon kínáltam fel a csukáknak. Nagyon szeretem ezt a horgászmódszert, igaz, hogy több a szalasztás vele mint a normás stingeres szereléken, de olyan helyeket lehet így meghorgászni amit csak ezzel a módszerrel, vagy a Hidehook-al lehet. A finn Kari, a Hidehook megalkotója tanított meg, hogy kell úgy vezetni a Hidehook-ot és az offset horgos gumihalat, hogy minél kevesebb legyen a szalasztás. A tavasszal együtt horgásztunk Finnországban, ő kizárólag Hidehook-al, mi meg mindenféle más csalikkal. A Hidehook hatékonynak bizonyult a vízinövényekkel benőtt részeken, de akkor is velük horgászott amikor más csalival is lehetett volna. Egyszer egy 3 méter mély platón horgonyoztuk le a horgászhajónkat, itt is velük dobált és bizony fogott is. Lehet a vízfelszín közelébe, de akár három méter mélyen is horgászni vele, Kari szerint a nagy csukák másképp viselkednek mint a kisebb társaik, nem szeretik a túl izgága dolgokat. A szépen, egyenletesen vontatott Hidehook viszont könnyű és biztos prédának tűnik, rá is mozdulnak.

Nos, a titok, amit Karitól tanultunk: azt mondta, hogy ne jerkeld, ne rángasd a gumihalat, tartsd a botodat pontosan a zsinór irányába, lehetőleg ne zárjon be szöget a bot és a zsinór, valamint kapáskor mindig függőlegesen felfele, erőteljesen be kell vágni. Nem összevissza, nem kontrába, mindig felfele - így a legbiztosabb az akadás. A stingeren szinte magától megakad a csuka, még akkor is ha egy picit elkésünk a bevágással, az offset horgon viszont meg nem, itt határozottan be kell vágni. Fontos, hogy jó ütembe vágjunk be. Egyenletes kell vezetni a csalit, feljön a vízinövények tetejére, átcsúszik rajta, majd újra úszni kezd, ahogy vízbe ér . Nem ritka, hogy már követi a növények, töklapuk alatt a csuka, amikor újra vízbe merül látványos kapásba lesz részünk. Ha megakad a növénybe csak apró pöccintésekkel próbálkozzunk, ne rángassuk, így kevesebb lesz az elakadás. Ahogy mélyebb részhez, egy "gödör" fölé ért a csalink lassítsunk, engedjük "belesni". A ritmus fontos, el kell kapni, ki kell tapasztalni a vontatási sebességet és erre nincsen pontos recept. Hideg vízben a lehető leglassabban, meleg vízben viszont gyorsabban kell vezetni a műcsalikat. Ne legyen ideje túlságosan sokat szemlélődni a csukának, mert akkor gyanút fog, ha meg túl gyors, akkor nem éri utol, vagy rá sem mozdul (pl hideg vízben). Ahogy a pér horgászatánál a műlegyet (ezt még Csordás mester tanította nagyon régen...), itt is végig szemmel kell követni a műcsali mozgását. Mikor a boton megérzed a kapást akár már késő is lehet. A csuka tizedmásodpercek alatt rájön, hogy valami nagyon kellemetlen dolgot kapott el és erőteljes mozdulatokkal kirázza a szájából. Amikor elkapja akkor kell odaütni. Türelem, kitartás, koncentrált figyelem és rengeteg adrenalin - így megy ez...

Image 9

Na, de térjünk vissza a Deltába és az offset horgon felkínált Flatnose Shad-hez. A Transparent Trout most is eszméletlen hatékonynak bizonyult, szinte minden dobásra kapásom volt. Ekkor jött egy 4+ kilós, majd egy igazán szépet elszalasztottam, rövid fárasztás után kiakadt a horog. Képzeld el: csak úgy szépen egyenletesen vezeted a csalidat, csendesen szemerkél az eső, egy vízinövény szigethez ér a csalid, végighúzod rajta, újra vizet ér, elkezd úszni - szemmel mindig követed, hogy merre jár! - ekkor periférikusan érzékeled, hogy egy torpedó kb 3 méterről eszméletlen sebességgel tart a csalid felé. Nem gyorsítasz, nem lassítasz, csak drukkolsz adrenalin-tűzben égve, hogy elérje mielőtt újabb vízinövényhez ér a csali és akkor felrobban a víz, csak úgy fröcsköl szerteszét a víz, bevágsz és érzed, hogy akadt és, hogy bizony végre ez egy nagy csuka... Ilyen élményeket kínál a Hidehook.

Nem tartott sokat a szétmarcangolt Transparent Trout - az egyik csuka leharapta a farkát. De ott volt Svartzonkertől a McRubber Jr Lemon Head színben és a show folytatódott tovább. Azt is nagyon szerették! Ránk álltak más csónakok, elmentünk máshová ott is fogtunk, majd órák múlva visszatértünk és fogtunk még párat. Csodás nap volt. Természetesen minden csukát elengedtünk. A Hidehook és az offset horgos szerelék nagy előnye, hogy könnyen, gyorsan, viszonylag sérülésmentesen tudjuk kiszabadítani a horgot és a csuka hamar visszakerülhet a vízbe.

Image 23

A nagy gumihalak sokoldalúságára példa: fent balra - Svartzonker McRubber 21 cm Scre-in-head + stinger szerelék mélyebb vízhez, alatta Flatnose Shad Hotpike színben egyszerű stingerrel - ezzel a szerelékkel egészen sekély vízben is lehet horgászni, lassan vezetve lemegy mélyebbre is. Alatta Svartzonker McRubber Jr Lemon Head színben offset horoggal szerelve, balról a legalsó Flatnose Shad a híres Motorpike színben súlyozott offset horgon, jobbról fentről lefele a Firetiger színű "bokorugró" Hidehook, alatta egy curly tail (tvister) farkas Flatnose Dragon egyszerű stinger szerelékkel, alatta Svartonker Tail 23 cm-es curly tail csalija stingerrel + screw-in-dot becsavarozható ólomnehezék (ez itt 5g - a szem alatt) azért, hogy egy kicsit mélyebben járjon.

Hétfőn délelőtt csak a közeli tóra mentünk ki egy pár órát dobálni. Napsütés és nagyon erős szél volt, a csónakot nem lehetett lehorgonyozni, csak drifteltünk eszeveszett sebességgel. Most is sokat fogtunk, de kisebbeket. Jerk csalik voltak a nyerők, főleg a fire tiger szín, de a természetes színek, frösö shad, dirty roach is fogtak, valamint a Kuusamo Hauki kanál.

A két és fél nap tanulsága: a fire tiger volt most a menő szín, a legtöbb halat a Svartzonker Ticsaren 11 cm, a Hidehook, mindkettő Fire Tiger színben, valamint a Flatnose Shad Transparent Trout és Hotpike színekben, Svartzonkertől a McRubber Jr Lemon Head, de aWolfcreek Skinny Wolf Jr wobblerek a fent említett színekben és a Wolfcreek Shad Jr szintén dirty roach színben. Nemigazán volt nálam firetiger, vagy egyéb zöldes színű gumihal a fent említetteken kívül, de majd legközelebb, októberben gondom lesz rá, hogy legyen egy pár zöldes-sárgás színű nagy gumihal is a csalis-dobozomban :-)

Addig is: Görbüljön,

Balázs "Steiner" Sándor




Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom
A kosár tartalma
Empty cart icon
A kosarad üres
Részösszeg: HUF
A szállítási díj és a kedvezményes kód a rendelési űrlapnál lesz kiszámítva
Rendelés leadása
Válassz nyelvet
Kedvencek
nowishlist
Adatvédelmi tájékoztató Általános szerződési feltételek Pénzvisszatérítési eljárás