Tavaszi csukák

Hol találjuk tavasszal a csukákat? Mivel tudunk rájuk hatékonyan horgászni? Hogy kell ezeket a csalikat úgy vezetni, hogy kapásra bírjuk a nagy csukákat? Hogyan válasszunk csalit, vagy hogy változtassunk a vezetési technikánkon a víz hőmérséklete, a szél iránya, a napsütés és a napszak szerint?

A csuka ívása

A kora tavasz, közvetlenül a jégmenés utáni időszak igencsak kedvező periódus a csukahorgászat számára. A legkorábban ívó hal nálunk a csuka. Az ívás többnyire február közepétől március közepéig tart, de ez nagyban változhat az időjárás szerint is. Közvetlenül a jég visszahúzódása után csapatokba verődve keresik fel a legkorábban felmelegedő partszéli sekély vizeket, kiöntéseket, ahol a víz 5-15°C fokra felmelegedett és a rövid szárú növényzetre ívnak.

Magyarországon a fogás tilalmi ideje február 15- től március 31-ig tart, Romániában március 15-ig, de vannak olyan országok mint például Svédország és Finnország, ahol nincsen tilalmi időszak.

Minden félreértés elkerülése véget le szeretnénk szögezni, hogy a GBP Sportfishing csapata elkötelezett C&R (catch & release, az-az fogd meg és engedd el) horgászokból áll, azt gondoljuk, hogy tudatosan védenünk kell a környezetünket, és a fenntartható horgászatra kell törekednünk.

Bármerre horgásszunk is a vonatkozó horgászati szabályokat szigorúan betartjuk, és mindenki mást is erre biztatunk. Az ellen nincsen kifogásunk, ha valaki egy-két csukát néhanapján megtart konyhai célokra, de a fenntarthatóság érdekében mindenkit arra kérünk, hogy a megtartott csuka, vagy csukák hossza valahol 40 - 75 cm között legyen. A kisebbeket azonnal, a nagyobbakat egy gyors és lehetőleg kíméletes fényképezkedés után engedjük vissza az éltető elemébe .

Miután ezt tisztáztuk rá is térhetünk a horgászatra.

Amint azt már említettük a csuka ívási időszaka elhúzódhat akár egy hónapig is. Három fontos részre tagolható a kora tavaszi csukahorgászat: az ívást megelőző, az ivás alatti és az ívást követő időszakra.

Ívás előtt a csukák jól kapnak, ívás alatt viszont nem. Az ívást követő időszakban a halak újra hamar táplálkozni kezdenek.

Hol keressük a csukát?

Néha az ívás a kiolvadt sekélyebb öblökben már elkezdődik, miközben a tó többi részét még jég borítja. Ilyenkor csak partról tudjuk meghorgászni az ígéretesebb helyeket. A nagyobb csukák a tó mélyebb részeiről a sekélyebb öblök, befolyások, nádasok, árterületek, holtágak környékén kezdenek gyülekezni. Az ívás előtti csukákat kapásra lehet bírni, de szem előtt kell tartani, hogy a víz még többnyire hideg, és a halak még le vannak lassulva. Úgy kell pozicionálnunk magunkat, hogy azokat a part közeli, sekélyebb (60-90 cm) helyeket, a befolyó patakok közelében lévő csendes és sekély részeket, az árterületekre, kiömlésekre vezető csatornák, mélyedések, nyílások környékét, az-az a "forró" helyeket meg tudjuk horgászni. A csuka ilyenkor leginkább itt tartózkodik, ezeken a "forró" helyeken. Szintén jó horgászhelyek azok a "kulcsfontosságú" pontok, ahol a csukáknak át kell haladniuk ahhoz, hogy elérjen az ívó helyekre. Ezek a "kulcspontok" az öblök bejáratánál, a törésvonalak mentén, a befolyó patakok tölcsérszerűen mélyülő részeinél találhatóak. Szintén jó helyek lehetnek a nádasok előtti sekélyebb részek, a sekélyebb vizű platók, a korán növekedésnek induló növényekkel benőtt részek is. A csukák ebben az időszakban felkeresik a parti kiöntéseket, akárcsak a keskeny csatornával összekötött sekélyebb öblöket, holtágakat. Ezek a helyek gyakran megközelíthetetlenek, és meghorgászhatatlanok és ez jól is van így. Meglepően sok és nagy csuka tud összeverődni az ívóhelyeken. Ilyenkor a csukák esze a szerelemen jár, nem a táplálkozáson, hagyjuk őket békén.

Általában elmondható, hogy megvannak ugyan a tradicionális ívóhelyek, de a nagyobb kiterjedésű sekélyebb öblök, patakbeömlések, holtágak több csukát vonzanak. Azokat a helyeket szereti, ahol sok a rövid szárú növényzet, fű, ezek között, aránylag nagy területen szórja szét az ikráit. Ugyanezeken a helyeken fognak később a békés halak is ikrázni, az addigra kikelt csukaivadékok ezekkel fognak táplálkozni. Mindennek megvan a maga rendje és a miértje a természetben.

Image 149

Horgászat szempontjából viszont a másodlagos helyekre kell koncentrálnunk, a figyelmünket elsősorban a még le nem ikrázott csukákra, vagy a szerelemben megfáradt, a tóba visszatérő éhes csukákra kell fókuszálnunk.

Az átjárók-, a nádasok előtti részek, a patakbeömlések környéke, a sekélyebb vizű platók a "forró" helyek.

Az öblök bejárata, a törésvonalak mente azok a helyek, ahol a csukák át fognak úszni, az úgynevezett "kulcspontok". Ezenkívül a platók, kövek sziklák, növényekkel benőtt részek mind-mind csukatartó jó helyek. Később, az ívást követő időszakban is a közelben maradnak a csukák, felkeresik a többi sekélyebb öblöt is, ahol táplálkozni kezdenek. Ez többnyire akkor történik, amikor a víz hőmérséklete eléri a 10°C-t.

A tavasz az egyik legjobb időszak a csukahorgászatban, különösen a nagyobb csukák megfogásához nőnek meg jelentősen az esélyeink. Az igazán nagy csukák ilyenkor elhagyják a mélyebb vizeket és napokig, sőt hetekig a sekélyebb vízben tartózkodnak. Az ívást követő időszakban is aránylag sokáig még partközelben maradnak, és intenzíven táplálkoznak. Egész évben ilyenkor van talán a legnagyobb esélyünk, hogy megfogjuk őket.

Eddig arról volt szó, hogy hol találjuk tavasszal a csukákat, a továbbiakban nézzük meg, hogy mivel tudunk rájuk hatékonyan horgászni, hogy kell ezeket a csalikat úgy vezetni, hogy kapásra bírjuk a nagy csukákat, valamint arról, hogyan válasszunk csalit, hogyan változtassunk a vezetési technikánkon a víz hőmérséklete, a szél iránya, a napsütés, valamint a napszak szerint. Mással és másképpen kell horgászni kora reggel, mint késő délután. A csaliválasztást és a vezetési technikánkat az is befolyásolja, ha süt a nap, vagy, ha borús az ég. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a célhalunk az ikrázás előtti, vagy az ikrázás utáni fázisban van-e...

Vágjunk tehát bele!

Mivel és hogyan horgásszunk?

A legkorábban amikor a víz még hideg, alig haladta meg az 5°C-t a legjobb csali a nagy gumihal, de ezt a lehető leglassabban és egyenletesen kell vezetni. Járjon közel a talajhoz, de ne érjen hozzá. Csak semmi hirtelen mozdulat. Nem kell rángatni, nem kell jerkelni, nem kell beleemelni, nem kell megállítani: a lényeg az egyenletes és lassú vezetés. A másik fontos tényező: nem kell gyakran változtatni a helyeket, minden beállást nagyon alaposan, méterről méterre meg kell horgászni. A víz még hideg, a csukák le vannak lassulva, még tartalékos üzemmódban vannak, csak a hozzájuk közel és lassan vetett csalira vágnak rá. Nagy valószínűséggel lassú mozgásban vannak, a mélyebb víz felől az ívó helyek fele úsznak, ezért is érdemes többet időzni a "forró" helyeken, vagy a "kulcspontokon", esetleg vissza-vissza térni, és újra alaposan meghorgászni az ígéretes helyeket. A nyári horgászatoktól eltérően most inkább a törésvonalakkal párhuzamosan kell dobálni és nem rájuk merőlegesen. Természetesen ezt csónakból, kajakból könnyebb. Horgonyozzuk le a csónakot és alaposan vallassuk át a vizet. Ne kapkodjunk. A következő pozicionálásnál vegyük figyelembe a "forró" helyeket, a "kulcspontokat" és csak keveset, egy dobáshossznyit vigyük arrébb a csónakot, majd az új helyet is alaposan tapogassuk át. Sekély vízben az elektromotoros pozícióba tartást inkább mellőzzük, csak elriasztanánk a közelben lévő halakat, a horgonyról való horgászat most hatékonyabb.

Ilyenkor is a hosszú és gyakori dobások a célravezetőek - ahogy Claes (Svarzonker) mondaná. :-)

Vannak akik a kisebb csalikra esküsznek, de akkor, amikor a nagy csukák elkezdenek táplálkozni, a nagy csalik az igazán hatékonyak. Meg fogunk lepődni, de még a kisebb csukák is szívesebben mozdulnak rá a nagyobb csalikra ilyenkor. Kell a kalória ívás előtt, de ívás után is.

Ahogy melegedik az idő és a víz, úgy gyorsíthatunk egy nagyon keveset a csalivezetésen, meg-meg állíthatjuk hosszabb szüneteket tartva, esetleg a botspiccből bele-bele emelhetünk néha. Az ívást követő időszakban, a melegedő vízben próbálkozhatunk a jerk-, estleg a crank csalikkal is, lehetőleg olyanokat keressünk amelyek lassú vezetésnél is élénk mozgás produkálnak. Ilyenkor a slow sinking, vagy a suspending jerk csalik a leghatékonyabbak. Lassú vezetés, hosszú szünetekkel, ilyenkor a csali csábosan remeg vízközt, vagy lassan süllyed, támadásra ingereli a csukákat. A hibrid csalik is nagyon jók ilyenkor. Érdemes próbálkozni a paddle tail farkú csalikkal is, de a curly tail farkú műcsalik talán ilyenkor a leghatékonyabbak.

Image 49

Az agresszív spinnerbait horgászat csak akkor hatékony amikor a nagy csukák már nagy mértékben táplálkoznak, mielőtt elhagynák a sekély, part menti vizeket.

Milyen színű csalival próbálkozzunk?

Tiszta vízben használjunk természetes színeket (fehér-szürke, barna-sárga, motoroil, stb), zavarosabb, kevésbé áttetsző vízben pedig világos, vagy élénk színeket: green tiger, fire tiger, black-chatreuse, green-chatreuse, red tiger stb. Erős napsütésben csillogó, úgynevezett glitter csalikkal dobáljunk. Az egyik legjobb szín ilyenkor a motoroil, de a Svarzonker féle motoroil az igazi, az, amelyik csillogó, glitter szemcséket is tartalmaz. Felhős ég, tiszta víz: természetes, inkább sötét színek. Általában ezek működnek, de néha érdemes kísérletezni szokatlan színekkel is. A barna-arany, fekete-piros, fire tiger, red tiger, green tiger alapszíneknek számítanak, ezekből jó, ha van mindig kéznél.

Lehet, hogy egy-két dolog az itt felsoroltakból szokatlannak hat, de érdemes megfontolni, kipróbálni. Azt kell figyelembe venni, hogy a csuka lentről néz felfele és az ég adja neki a hátteret... lehet az kék, szürke, stb. Nem az számít, hogy lássuk mi a csalit, hanem az, ahogy a csuka észleli. Az a motoroil színnél látható akülönbség a leglátványosabban: fentről nézve, sötét háttér előtt határozottan zöldnek érzékeljük, a napfény fele tartva pedig vörös...

Mit vegyünk még figyelembe?

Szinte alapigazságként elmondhatjuk, hogy hideg vízben lassú, nem sokat mozog a csuka, az orra előtt kell elhúzni a csalit, hogy támadásra ingereljük. Ez viszont nagyon megváltozik, ahogy a víz melegedni kezd. Ez akár egyetlen nap alatt is összejöhet.

De térjünk vissza oda, hogy megérkezünk a kiválasztott helyre, és több ígéretes öböl is a rendelkezésre áll. Azt már tudjuk, hogy a nagyobb öböl sekély vízzel, sok vízben álló rövid szárú növényzettel, esetleg patakbefolyással a legígéretesebb. Ha ilyen öbölből is több van, akkor a szerint válasszunk, hogy honnan fúj a szél. Ha van lehetőség arra, hogy megtudjuk, a megérkezés előtti napokon honnan fújt a szél, az is nagyon sokat segíthet. Az a legjobb, ha nem változott a szél iránya az előző napokhoz képest. Ilyenkor egy olyan öblöt válasszunk, ahova szél a nyílt víz felől a part felé fúj. A napközben felmelegedő felső vízréteget a szél befúja az ívó részekre, az ilyen helyeken lesz a legélénkebb a halmozgás.

Namármost, reggel hűvösebb van, a víz hidegebb, a csukák le vannak lassulva, de a "kulcshelyeken", ahogy úsznak az ívó helyek felé, el tudjuk kapni őket. A titok: lassú, egyenletes csalivezetés, kitartó, hosszú, gyakori dobások. Ahogy a nap egyre jobban süt, egyre melegebb a víz, már bent a "forró" helyeken lesz nagyobb az esélyünk: lassú csalivezetés, spiccből bele-bele emelve, esetleg, ha már elég meleg hozzá a víz akkor egy lassan süllyedő (slow sinking), vagy suspendig jerk csali is csodákra lesz képes. Ott, ahol a tavaly vízinövényekkel benőtt rész volt, esetleg tavirózsával borított részeken is érdemes lesz próbálkozni, szeretnek ilyen helyeken tartózkodni a csukák.

Image 187

Ahogy melegedik a víz a csukák (főleg azok amelyek már leívtak) egyre élénkebben táplálkoznak és egyre több időt töltenek a mélyebb, de még partközeli vizekben. Estefelé, ahogy hűlni kezd az idő és csendesedik a mozgás az öblökben, esetleg kisebb a horgászok jelentette nyomás, a nagyobb csukák újra kijönnek a sekélyebb, akár 60 cm vízbe is táplálkozni. Ilyenkor még azt a spinnerbaitot, vagy jerk csalit is felveheti, amire napközbe rá se hederített.

Sokat nyom a latban a helyismeret, hasznos lehet, ha kapunk a helyiektől néhány jó tippet. Egy radarnak is nagy hasznát vehetjük alkalomadtán, meg persze sokat számítanak a csalik, a horgászfelszerelés is.

Summa summarum

Így áll össze a puzzle a tavaszi csukahorgászathoz... Ezekből az elemekből kell összeraknunk az épp akkor aktuális képletet. Azzal számolni kell, hogy nagyon ritka, hogy minden összeálljon és tökéletes körülmények legyenek, ezért minden azon múlik, hogy "olvassuk" a jeleket, a helyet, hogyan értelmezzük a tapasztalt körülményeket, és hogy milyen döntéseket hozunk. Ha jól rakjuk össze a sztorit, akkor mi lehetünk a történet főszereplője, és lesz majd mit mesélnünk az unokáinknak is.

Görbüljön,

Balázs "Steiner" Sándor

PS: Többen kérdeztétek, ezért elmondom, hogy mi mivel horgászunk tavasszal a legsikeresebben:

nagy gumihalak: Svartzonker McRubber, Flatnose, Fatnose és Nettel Laken,

wobblerek/jerkbait-ok: Svartzonker Ticsaren, Svartzonker Squarepusher, és Wolfcreek Skinny Wolf,

hibrid csalik : Headbager Shad siHeadbager Tail, valamint a páratlan Svartzonker McTail.

PS2: A nagy gumihalak nagyon hatékony, univerzális csuka-csalik, számtalan szereléken tudjuk prezentálni. Ezekről a szerelékekről lesz szó a következő blogbejegyzésben.

Ha szeretnétek ehhez hasonló blogbejegyzéseket olvasni, íratkozzatok fel hírlevelünkre!

A végén álljon itt egy videó (magyar felirattal!) a kora tavaszi horgászatról. A svéd srácok valahol a balti tenger szigetei között horgásznak.





Iratkozzon fel hírlevelünkre! Feliratkozom
A kosár tartalma

A kosarad üres
Részösszeg: HUF
A szállítási díj és a kedvezményes kód a rendelési űrlapnál lesz kiszámítva
Kosár mentése
Rendelés leadása
Válassz nyelvet
Kedvencek
Adatvédelmi tájékoztató Általános szerződési feltételek Pénzvisszatérítési eljárás Manage Personal Data