Csukahorgászat kora nyáron 1.2

Nyár elején, amikor a vizek lassan melegednek, felgyorsul a csuka metabolizmusa is, és talán az évnek ebben a szakában táplálkozik a legaktívabban.***

***Ha még nem olvastad a nyár eleji csukahorgászatról szóló első cikket, akkor azt javasolom, hogy kezd azzal. Itt találod.

1. Mivel horgásszunk csukára a nyár első felében?

Kora nyáron a leghatékonyabbak a bokorugró műcsalik. A Hidehookkal, valamint a nagy gumihalakkal offset horoggal szerelve meg tudjuk horgászi a vízinövényekkel benőtt helyeket is. Több lesz a kapásunk itt, ezekkel a csalikkal, de több szalasztással is jár, ha nem tartunk be néhány apró kis trükköt:

Tipp 1. Az a titok, hogy mindig tartsuk a bot spiccét függőlegesen felfele, kövessük mindig szemmel a csali útját, és amikor kapásunk van, mindig függőlegesen felfele vágjunk be. Ne jobbra, ne balra, ne kontrába, mindig függőlegesen felfele. Így sokkal biztosabban akad meg, kevesebb lesz a szalasztásunk. Nem tűnik nagy dolognak, pedig fontos. Hajlunk rá, hogy "kontrába" vágjunk be kapáskor, de a csuka támadási stílusa miatt, az, ahogyan elkapja a zsákmányát teszi szükségessé a függőleges bevágást. A zsinór ne zárjon be szöget a bottal, lehetőleg a horgászpálca meghosszabbításaként vezessük a csalit, kapáskor pedig függőlegesen felfele vágjunk be.

Tipp 2. Még van egy hétpecsétes titok: ne bambuljunk el, ne bámuljunk másfele, itt és most nagyon kell koncentrálni! Amikor a csuka elkapja, azonnal és függőlegesen felfele oda kell ütni. Ne legyen illúziónk, nem fogja magát megakasztani, ha egy tizedmásodpercet is késtünk, a csuka megérzi, hogy itt valami nincs rendben, és kiköpi mielőtt bevágnánk. A klasszikus, két hármashoroggal szerelt jerk csali, vagy ugyancsak két hármashoroggal ellátott stingerrel szerelt gumihal szinte automatikusan megakasztja a csukát, az offset horog viszont nem, annak határozottan és jó ütemben oda kell ütni. A Hidehook is könnyebben akad, ha egy picit lemaradtunk, akkor is esélyünk van, hogy megakasztja magát a csuka. A Facebook oldalunkon megosztottunk egy videót, amelyen látszik, hogy milyen hamar kirázza a csuka a pofájából a műcsalit, ha elkéstünk... Érdemes megnézni. Ilyenkor bizony megeshet, hogy csak egy nagy adag adrenalin fröccsel maradunk és a szentekkel kezdünk foglalkozni.

Emlékszem több mint 20 éve történt, akkor, amikor Csordás Öcsi, a Mester tanított pénzes pérre horgászni műléggyel. Eleinte volt ugyan kapásom, de keveset akasztottam meg. Az volt az egyik legjobb tanácsa, ami átlendített ezen, hogy ne akkor üss oda amikor érzed a kapást, hanem akkor, amikor látod, hogy a pér bekapta a legyet... Nincs is a műlegyes pérészésnél fárasztóbb horgászat: egész nap a nyakigláb csizmában csetlesz-botlasz derékig a vízben, csúszkálsz a vizes köveken, és lesed a műlegyedet... estére teljesen kicsinál fizikailag és szellemileg is. Teljes jelenlétet kíván, persze, ha fogni is akarsz valamit. Nem volt akkor még polaroid szemüveg, hunyorítottunk a napsütésben és nagyon figyeltünk.

Nos, valami hasonló történik akkor is amikor offset horgos gumihallal pergetsz csukára. Előbb láss, mint érezz. Én szóltam. Mester, a tudást tovább adtam.

Az offset horgos szereléket meg is lehet „patkolni”, hogy növeljük a fogási esélyeinket, akár fent, akár lent. Persze így könnyebben elakad a csalink a növényekben, de vannak helyzetek, amikor érdemes a „patkolt” változatot használni.

Finnországban egy kb. 2 m mély vízzel borított platón horgonyoztunk le. Kora tavasz volt, a növények már fejlődésnek indultak, de még nem értek fel a felszínre. A víz enyhén opálos volt, nem láttuk, hol jár a műcsali. Józsi offset horoggal szerelt McRubber-el dobált, és egymás után elszalasztott pár jó kapást. Nagyon pipa volt már, amikor szóltam, hogy tartsa csak ide a csaliját, hamarjába' „megpatkolom”. Két perc sem kellet hozzá, horgászhatott tovább. Gyorsan egy alsó "patkolással" láttam el a csaliját, majd három dobás és három szép csuka volt az eredmény! Szóltam, ha megfogja a negyedik dobásra a negyedik csukáját is, akkor este én állom a söröket.

Sajnos nem jött össze... Két dobás is kimaradt, mire megjött a negyedik csuka-hölgy is. Szépen fogtunk akkor és ott, Józsi az offset horoggal szerelt McRubberrel, én Hidehookal.

Este az első kört ő fizette a „patkolásért”, a másodikat meg én. Mert finom volt a sör és szomjasak voltunk, azért. :-)

felső csali: Svartzonker McRubber Jr 17 cm súlyozatlan offset horoggal szerelve (elégé csukarágta McRubber...). Úgy ítéltem meg, hogy kellene némi súly, ezért egy kisebb méretű screw-in-dots-ot csavartam bele - a szeme alatt található

középső: Svartzonker McRubber 21 cm, offset horoggal szerelve, felső "patkolással"

alsó: Wolfcreek Shad Jr 18 cm, offset horog, alsó patkolás Svartzonker stílusában, de lehetne akár a felső "patkolást" is lent használni

Persze mindenféle popperekkel, békákkal és egyéb felszíni csalikkal is hatékonyan lehet csukára horgászni a vízinövényekkel benőtt részeken. Én a békát szeretem különösképpen, vannak helyek, ahol a csukák rendszeresen eszik a békát, ha erre valahogy rájövünk, akkor ott a leghatékonyabb csali és a leglátványosabb horgászat is. Nem mindig és mindenütt hatékony csali a béka, de ahol igen, ott nagyon. Erről itt írtam. Sok műbékát kipróbáltunk már, de van egy modell, amely fogósabbnak bizonyult, mint az összes többi. Erről majd később lesz szó.

Ahol a terepviszonyok megengedik ott érdemes próbálkozni a klasszikus stinger-el szerelt gumihalakkal, a jerk és a hibrid csalikkal is. A kora tavaszi viszonyokhoz képest most erőteljesebben kell jerkelni őket, kísérletezni kell, néha a lassú, néha a gyorsabb, de gyakran a nagyon is gyors, erőteljes bevontatás kelti fel a csukák érdeklődését. Ha mélyebb a víz és azt szeretnénk, hogy fenék közelben járjon a csalink, akkor érdemes a gumihalakat screw-in-dors-al lesúlyozni, a jerk, vagy a hibrid csalik orrára egy apró csepp ólmot akasztani, vagy van Svartzonkernek egy jó kis új fejlesztése, amivel mélyebben tudjuk vezetni akár a floating jerk-, vagy hibrid csalikat is. Ezeknek az az előnyük, hogy nem veszik ki a csalit a mozgásukból, és a csukák tartózkodási helyéhez közelebb prezentáljuk a csalit. Gyakran esünk abba tévedésbe, hogy ott horgászunk ahol tudunk, s nem ott ahol a hal van... A mélyebb részeknél gyakran megesik, hogy könnyedén tudjuk bevontatni, nem akad el a növényzetben, viszont nincs kapásunk, annak ellenére, hogy a csukák ott vannak. Az a helyzet, hogy a csuka a 2 m mélységből nem fog feljönni nyáron a felszín közelébe vezetett csali után. Ősszel, amikor már visszahúzódott a növényzet, elbújtak a táplálékhalak, és a csukákra ínséges idők járnak, nos, ilyenkor már más a helyzet...

felső csali: Svartzonker McRubber Tail 34 cm, klasszikus stinger-el szerelve

fentről a második: Svartzonker McRubber Shad 23 cm, klasszikus stinger, az orrába egy Fastach Sinker. Ezt gyorsan és könnyedén lehet illeszteni, akkor előnyös, amikor ugyanazzal a csalival akarunk mélyebb vizet is meghorgászni. Kitűnően használható jerk csalikhoz, wobblerekhez is

harmadik: Svartzonker McRubber 21 cm, klasszikus stinger, a hasán egy becsavarozható screw-in-dots. Akkor használjuk, ha azt szeretnénk hogy a csali vízszintesen süllyedjen, ne legyen "fej-nehéz"

negyedik: Svartzonker McRubber Flash Series 21 cm, screw-in-head + stinger. Ez akkor hatékony, ha azt szeretnénk, hogy a csalink fejjel előre süllyedjen

Most viszont nyár van, és bőséges a táplálék a legtöbb természetes vízen. A csuka is intenzíven táplálkozik, mégsem tudjuk kapásra bírni. A titok csak annyi, hogy akkor és ott kell felkínálni neki a csalinkat, amikor és ahol táplálkozik. Esetünkben le kell súlyozni a csalit, hogy lehetőleg a fenék közelében járjon, elég közel ahhoz, hogy rámozduljon őnagysága.

• Tiszta vízben használjunk természetes színeket (fehér-szürke, barna-sárga, motoroil, stb)
• Zavarosabb, kevésbé áttetsző vízben pedig világos, vagy élénk színeket: green tiger, fire tiger, black-chatreuse, green-chatreuse, red tiger stb.
• Erős napsütésben csillogó, úgynevezett glitter csalikkal dobáljunk. Az egyik legjobb szín ilyenkor a motoroil, de a Svarzonker féle motoroil az igazi, az, amelyik csillogó, glitter szemcséket is tartalmaz.
• A Svartzonker McRubber Flash Series családba tartozó gumihalak remekül ötvözik a gumihalak mozgását a támolygó villantók csillogó "villanásaival", ezért különösen hatékonyak napsütésben, de nemcsak.
• Felhős ég, tiszta víz: természetes, inkább sötét színek. Általában ezek működnek, de néha érdemes kísérletezni szokatlan színekkel is (láttunk már olyat is, hogy a rózsaszínű csali volt a nyerő...).
• A barna-arany, fekete-piros, fire tiger, red tiger, green tiger, motoroil alapszíneknek számítanak, ezekből jó, ha van mindig kéznél.
• Ha egy csali fej alatti része, és/vagy a farka narancssárga, ha a festés a sügér csíkjait utánozza, az mind-mind hatékony színkombináció lehet.

Lehet, hogy egy-két dolog az itt felsoroltakból szokatlannak hangzik, de érdemes megfontolni, kipróbálni. Azt kell figyelembe venni, hogy a csuka lentről néz felfele és az ég adja neki a hátteret... lehet az kék, szürke, nagyon csillogó, stb. Nem az számít, ahogy mi látjuk a csalit, hanem az, ahogy a csuka észleli. A motoroil színnél látható a különbség a leglátványosabban: fentről nézve, sötét háttér előtt határozottan zöldnek érzékeljük, a napfény fele tartva pedig vörös... és a csuka így látja, ha süt a nap.

A nyári csukahorgászatnak van egy kettőssége: egyfelől a nagy csukákat nem lenne szabad túl gyorsan közel hozni a csónakhoz vagy a parthoz és alapos kifárasztás nélkül megmeríteni, mert még erős, nagyon dobálja magát, és ilyenkor veszélyt jelent saját magára is, de a horgok kiakasztása is veszélyekkel járhat, ha nem vigyázunk, például a szabadon maradt hármashorog csúnya sérüléseket okozhat. Általában elmondható, hogy az alaposan kifárasztott halat kell megszákolni, majd gyorsan megszabadítva a horgoktól egy gyors fotó, és mehet is vissza a vízbe. Nyáron ez kényes. A meleg vízben kevés az oldott oxigén, a hal erős és nagyon küzd, ha végkimerülésig kifárasztjuk a csukát, és még sokat pepecselünk a számunkra előnyös kép elkészítésével, akkor azt kockáztatjuk, hogy hiába engedjük vissza, a hal elpusztul. Ezért próbáljuk meg aránylag gyorsan, de kockázatot kerülve megmeríteni és legyünk azon, hogy a csuka minél kevesebb időt töltsön kint a szárazon. Nedvesítsük meg a felületet ahova fektetni szeretnénk a halat (jó, ha van matrac), mérjük meg gyorsan, a fényképezés is lehetőleg legyen gyors. Inkább tegyük vissza a merítőhalóba, addig ameddig egy kicsit magához tér, a terepet is előkészíthetjük időközben, hogy minden kéznél legyen egy gyors mérlegeléshez és fényképezkedéshez. Nem muszáj minden halat megmérni, pláne lemérni, lefényképezni. Minél kevesebb időt töltsön a hal a szárazon - ez a lényeg.

Nincsen kifogásunk az ellen, ha valaki néha egy-két halat megtart konyhai célra, de azt javasoljuk, hogy lehetőleg a 40 cm alatti és a 75 cm fölötti csukákat engedjük vissza. Ha eltesszük a zsákmányt, akkor roppantsuk el a gerincét egy határozott mozdulattal, ne szenvedjen fölöslegesen.

Végezetül lenne egy kérésünk: ne azzal foglalkozzunk, hogy más mit mond, vagy mit csinál, mindenki csak a saját cselekedeteiért felelős. Az nem kifogás, hogy más sem engedi el a megfogott halat, te miért tennéd. A magyarázkodásnak, a kifogáskeresésnek, a másra mutogatásnak meg nincs semmi értelme. Te annyit tehetsz, hogy elengeded a 75 cm+ csukát, hogy erre biztatod a társaidat is, erre tanítod a gyermekeidet, és így lesz a világ egy egyre jobb hely.

Görbüljön,

Balázs "Steiner" Sándor

Mi a leggyakrabban ezekkel a csalikkal horgászunk nyáron:

bokorugró műcsali: Hidehook

nagy gumihalak: Svartzonker McRubber, Flatnose, Fatnose és Nettel Laken,

wobblerek/jerkbait-ok: Svartzonker Ticsaren, Svartzonker Squarepusher, és Wolfcreek Skinny Wolf,

hibrid csalik : Headbager Shad siHeadbager Tail, a kisebb Svartzonker hibrid csalik, valamint a páratlan Svartzonker McTail és a McTail Junior

Ha szeretnétek ehhez hasonló blogbejegyzéseket olvasni, íratkozzatok fel hírlevelünkre!